2012. július 10., kedd

PávA.

Szeretnék beszélni hozzád, csacsogni akkor is mikor nem lehet. Várni a reakciódat és látni az örömödet. Szeretnék bolond lenni boldogságból, szeretnék sírni a kacagástól.
     Szeretném, szeretem érezni a végleteket, akarom, akarom, hogy érezd azok jóságát és rosszságát. Nem tudhatod, melyik véglet a jó, míg át nem élted mindkettőt. Legyél fent,  és legyél lent.. Mikor fent vagy sikeres lehetsz és 'boldog', felnéznének rád az emberek... De vigyázz, mert megpörköl a napsugara és az ékes tollad hamuvá foszlad. Legyél lent, akkor megvetnek, megdobnak, kővel sújtanak, leköpnek, de te, tudni fogod, hogy nem érdemes feljutnod, elkerülsz egy bukást. A bukást, amitől annyian félnek. Te kiküszöbölnéd azt, amitől rettegnek ...
érted már?!
    megtehetsz bármit, de ne feledd,; hiába ülsz fent a trón tetején, egyszer úgyis lepottyansz, egyszer úgyis hamuvá leszel, úgyis megéget a nap, úgyis megkapod, amit kiharcoltál, ÚGYIS MEGKOPASZTANAK.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése